Karácsonyra hangolódva, Törökbálinton
December közepén is túl vagyunk már, amikor ezt a kis beszámolómat írom, kedves Olajág olvasók. A természet jóvoltából az utóbbi napokban jutott nekünk szikrázó napsütés és „Hull a pelyhes fehér hó” is.
Az Olajág törökbálinti otthonában mindannyian érezzük a karácsony közeledtét. Ügyes kezek varázsolnak ünnepi díszeket körénk, ünneplő ruhába öltöztetett fenyőfák súgják, mindjárt itt van a szeretet ünnepe.
Tegnap délután szinte mindannyiunkat az étterembe csalogatott a kíváncsiság – tényleg sokan voltunk, jómagunk is ünneplőbe öltözve láttuk meg a szépen feldíszített asztalokat, a szíves fogadtatást.
Elsőként Hárosi Gabriella, az Otthon vezetője köszöntött bennünket jó szóval, kedves szavakkal, megérintett az ünnep lényege, a megértő szeretetet és összetartozás. Ezután izgatott, aprócska kis iskolások jöttek (a jövő nagy zenészei) és énekelték nekünk lelkesen, hogy „Hull a pelyhes fehér hó”, de meghallgathattuk furulyán, hegedűn, sőt csengettyűk is igyekeztek bizonygatni, hogy ők is ismerik az örökzöld dallamot. A gyerekek két iskolából jöttek (a Zimány Ignác és Bálint Márton iskolából), volt közöttük, aki még csak három hónapja ismerkedik a hegedűvel. Szívmelengető érzés volt a lelkes, itt-ott tétova hangokat hallani, bíztató, nagy taps volt a jutalmuk.
A műsor után meglepetés beiglivel és forralt borral kényeztettek bennünket az otthon dolgozói, még süti-ajándékot is kaptunk!
Aki az egész évi, Kazinczy utcai programjaink fáradhatatlan szervezője, Etelka, most dalos pacsirta lakóinkból igazi kórust verbuvált. Élmény volt hallgatni tőlük az ismerős, szép karácsonyi dalokat, a többi lakó zümmögőkórussá alakult, együtt énekeltünk valamennyien. Egy-egy szép József Attila és Ady Endre vers is megszólalt, ki hitte volna, mennyi tehetség rejtőzik közöttünk.
Ha még lehet fokozni a gyönyörűségeket, megérkezett a törökbálinti felnőtt, profi kamarakórus! Nagyon szép, ünnepi, magas színvonalú, élő zenét hoztak nekünk Weigl Róbert vezetésével, igazi ajándéka volt karácsony ünnepének. Közben átsuhant egy érzés bennem: egy hét múlva Karácsony, és ez a sok ember mind eljött ide hozzánk, örömöt szerezni…
Észrevétlen gyorsasággal repült el a délután, megható pillanatokkal, mosolyt fakasztó történésekkel és jóízű kacagásokkal.
Hogy mit jelent ez nekünk lakóknak? Szeretetet, gondoskodást, összetartozást, ünneppé varázsolt ünnepet. Köszönet érte!
2024.december 18.
Altainé Marianna lakótárs