Klára zuglói lakónk szeretetteljes, értelmiségi családban nevelkedett, ahol a kultúra és a tanulás természetes része volt a mindennapoknak. Már hatéves korában meghatározó élmény érte: szüleitől egy pianínót kapott ajándékba. Ez a hangszer nem csupán örömet szerzett számára, hanem életre szóló irányt is adott.
Gyermekkorától kezdve magával ragadta a zene világa. A harmincas években már operalátogató volt – élményei maradandó hatást gyakoroltak rá, és tovább erősítették zenei érdeklődését. Ezek az élmények nemcsak hallgatóként formálták, hanem későbbi pedagógusi és szakmai munkájának is alapot adtak.
Szeretettel és hálával gondol élete meghatározó állomásaira: tanáraira, mestereire, a családi háttérre és mindazokra a pillanatokra, amelyek megerősítették hivatásában. Pályája során a zene nemcsak szakma, hanem belső tartás és értékrend is volt számára.
Több évtizedes tanári munkája, húszéves szerkesztői tevékenysége a Tankönyvkiadónál, számos zenei szakcikke és szerzőként jegyzett ének-zene tankönyve mind ezt az elkötelezettséget tükrözi. A zenei nevelést mindig küldetésként élte meg.
Számos szakmai publikálása mellett, kiemelt írásai: Kodály Zoltán ábrázolások a képzőművészetben, A Bárdos Lajos Társaság 35 éve, Szőnyi Erzsébet emlékére.
Kiemelten fontos számára a Kodály-módszertan szellemiségének ápolása és terjesztése, amelyet nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is képviselt. Hite szerint a zene személyiséget formál, közösséget teremt és értéket közvetít – ezt az üzenetet adta tovább egész pályája során.
Életútja példa arra, miként válhat a gyermekkori öröm – egy ajándékba kapott zongora hangja – egy egész életen át tartó hivatássá.
