A szeretet gyertyája

Az adventi időszak utolsó gyertyája a szeretet jelképezi, ami a keresztény hitéletben Keresztelő szent Jánosra utal, aki szeretettel hirdette Jézus Krisztus eljövetelét, és megnyitotta az emberek szívét érkezésére. A Szentestét megelőző napokban, egyre stresszesebbek vagyunk. Fejünkben teendők terjedelmes listája kavarog, elszaladunk egy utolsó ajándékért, vagy az összesért, a munkahelyünkön elvégezzük az utolsó teendőket idén, eldöntjük, hogy valóban képesek vagyunk-e megsütni a tíz féle süteményt és megfőzni a hat féle főételt, amit elterveztük. Valószínűleg nem a szeretet érzése, ami elsősorban átjár minket ilyenkor és az is valószínű, hogy kevésbé a szeretet nyelvén szólunk egymáshoz és főleg magunkhoz. Ezért fontos, hogy szánjunk egy kis időt, arra hogy tudjunk lélegezni és elmélkedni, hogy mi is nyitott szívvel érkezhessünk meg családunk körébe, vagy közösségünkbe a szeretet ünnepének szent estéjén.

Félretehetjük önmagunk szapulását pár percre és végig gondolhatjuk, hogy mik azok a tulajdonságok, amiket szeretek magamban és mik azok, amiket szeretek másokban? Ez jó erőforrás lehet akkor, amikor kireped a bejgli teteje, odaég a rántott hal, vagy cukor helyett só kerül a nagy gonddal készített zserbóba. Valóban ez történt, a kapkodásban nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, de ettől még szerethető és elfogadható vagyok magam és mindenki számára. Amikor szeretteink az agyunkra mennek akkor is jó, ha fel tudjuk idézni, hogy mit is szeretünk bennük. Nem az a lényeg, hogy 100 %- ban nyugodtak és kiegyensúlyozottak legyünk, hanem hogy amikor már nagyon nehéz és már levegőt sem kapunk, akkor találjunk önmagunk számára kapaszkodókat. Ha tudjuk értékelni önmagunkat az a magány érzésén is átsegíthet bennünket és könnyebben tudunk kapcsolatokat keresni és találni. Az Olajág Otthonok lakóit is arra bíztatnám, hogy ajándékozzák meg társaságukkal azokat, akik szintén nem a családjuk körében töltik a karácsonyt.

Azt is megvizsgálhatjuk, hogy mi az, amit nem szeretünk önmagunkban. Mi az, amin tudunk változtatni és mi az, amin nem. A cél a nem az, hogy tökéletesek legyünk, hanem hogy legyen bennünk törekvés önmagunk csiszolására. Sajnos éles nyelvemmel, meggondolatlan megszólalásaimmal és túlzott kritikus hozzáállásommal gyakran megbántok másokat, de ezen igyekszem dolgozni és változtatni. Nagy segítség ebben, amikor vannak olyanok a környezetünkben, akik tudnak és hajlandóak visszajelzéseket adni, ami nem kellemes, de lehetőség a fejlődésre. Vannak viszont olyan tulajdonságok, amiket célszerűbb elfogadni és nem rágódni rajta, főleg olyanok, amik a természetünkből fakadnak. Például, hogy mennyire vagyunk alapból zárkózottak, nyitottak, hangosak vagy halkak, aktívak vagy kevésbé aktívak, érzékenyek vagy éppen praktikusak.

A szeretet gyertyájának fénye segíthet, hogy arra koncentráljunk önmagunkban és másokban, ami szeretetreméltó. Szándékosan kereshetjük ezeket a tulajdonságokat környezetünkben. Kifejezhetjük, ha valakiben értékelünk valamit, például nagylelkűségét, tájékozottságát, de akár azt is, hogy a jó a környezetében lenni. Értékeljünk úgy másokat, hogy közben ne hasonlítsuk magunkat hozzájuk, ne irigykedjünk, ez az igazán nagy feladat! Szeretetünket nem csak dicsérő szavakkal, de ajándékokkal, érintéssel, szívességekkel és együtt töltött idővel is kifejezhetjük [1]. Mindenkinek van szeretetnyelve, amivel kifejezi szeretetét és amitől szeretve érzi magát. Ha jól akarunk szeretni valakit tudnunk kell, hogy ő mitől érzi szeretve magát, ha azt szeretnénk, hogy minket jól szeressenek ki kell fejeznünk az igényeinket.

A Boldogságóra 10 alkalma véget ért a pátyi otthonban, a résztvevők a legtöbb alkalom végén a szeretettet vitték magukkal, amit a csoportban megéltek, ami nagyban köszönhető Gyetvai Györgyi csoportvezető kedves személyiségének. Kívánok mindenkinek hasonlóan sok elfogadó szeretetben gazdag, boldog, békés karácsonyi ünnepeket!

Dohos Leila

Terápiás munkatárs

[1] Gary Chapman: Az 5 szeretetnyelv, Harmat, Budapest, 2018